Töredeznek az Alpok csúcsai

Egyre gyakrabban válnak majd le sziklák az Alpok vonulatainak csúcsairól - vélik francia kutatók annak kapcsán, hogy szeptember második hét végéjén hatalmas robajjal levált egy 12 000 köbméteres darab a Mont Blanc vonulat szikláiból 3400 méteres magasságban, és lezuhant nem messze a franciaországi Tignes falvacskától. Csaknem egy órába telt, míg a hatalmas porfelhőtől újra látni lehetett a hegycsúcsot.

Ludovic Ravanel, a franciaországi CNRS állami kutatóintézet és a Grenoble-i Egyetem éghajlatszakértője szerint az alpesi embereknek hozzá kell szokniuk az ehhez hasonló látványos eseményekhez - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de). Egyre gyakrabban válnak majd le sziklák - és valószínűsíthetően egyre nagyobbak.

Az Alpokat ugyanis mardossa a klímaváltozás. A jelenség a nyolcvanas évektől figyelhető meg, és feltehetően erősödni fog - csak még nem tudni, milyen mértékben. Csupán 2007 óta a Mont Blanc vonulaton belül 182 hegyomlást jegyeztek fel Ravanel szerint. Különösen látványos volt, amikor 2005-ben 265 000 köbméter kőzet zuhant a mélységbe. Ez az emberemlékezet óta a hegylánc panorámájához tartozó Bonatti-pillért is a mélybe rántotta.

A szakértő szerint kétségkívül a felmelegedés okolható a letöredezésekért, ugyanis mostanra már nagy magasságokban sincs állandó fagy. Geológusok és éghajlatkutatók szerint a repedésekben megbúvó jég évezredeken át betonként stabilizálta a sziklákat. A jég olvadása révén ez a "beton" megszűnt. A hőmérséklet emelkedésével így a sziklák természetes mállása jelentősen nőtt - magyarázta Ravanel. Chamonix síparadicsomban például 1936 óta két fokkal nőtt az átlaghőmérséklet.

A csúcsok gleccserei évről évre zsugorodnak. A gleccserek olvadása felerősíti a sziklák felmelegedését, ugyanis míg a jég visszaveri a napsugarakat, a szikla magába szívja azokat. A jövőben Ravanel szerint egyre gyakrabban, még télen is várhatók hegyomlások.